Ahhoz, hogy a gyártók magas minőségű, megbízható és biztonságos termékeket állítsanak elő, elengedhetetlen a hatékony mérési és tesztelési eljárások alkalmazása. Ezen eljárások közül kiemelkedik a Measurement System Analysis (MSA), amely a mérőrendszerek validálásának kulcsfontosságú eszköze. Az MSA segítségével biztosítható, hogy a mérőrendszerek pontosan, megbízhatóan és konzisztensen működjenek, így garantálva a termékek megfelelőségét és a vevői elégedettséget. A jól működő mérőrendszerek elengedhetetlenek a hibás termékek kiszűréséhez, a gyártási folyamatok optimalizálásához és a költségek csökkentéséhez. Következésképpen, az MSA alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul a termékminőség biztosításához és a vállalat hosszú távú sikerességéhez. Ismerjük meg, hogyan illeszkedik az MSA a tesztrendszerek validációs háromszögébe!

A mérési rendszerek validálásának feltérképezése előtt az első és legfontosabb annak megértése, hogy a mérés és a tesztelés bár rokon fogalmak, jelentésükben mégis eltérnek. A mérés egy adott jellemző számszerűsítését jelenti, míg a tesztelés egy átfogóbb folyamat, amely magában foglalja a mérést is.

A mérés egy olyan folyamat, amely során kvantitatív adatokat gyűjtünk valamilyen fizikai vagy egyéb jellemzőről.      Célja, hogy objektív, számszerű adatokat kapjunk a termék minőségéről. A mérés jellemzően egy konkrét, jól definiált paraméterre fókuszál, mint például a méret, a tömeg vagy az elektromos jellemzők. A mérés eredménye egy számérték, amely alapján eldönthető, hogy a termék megfelel-e az előírásoknak.

Ezzel szemben a tesztelés egy összetettebb folyamat, amely a termék átfogó vizsgálatát jelenti. A tesztelés során a termék különböző funkcióit, teljesítményét és megbízhatóságát ellenőrizzük valós vagy szimulált körülmények között. A tesztelés célja, hogy feltárja a termék esetleges hibáit, gyengeségeit, és biztosítsa, hogy megfelel a vevői elvárásoknak és a szabványoknak. A tesztelés számos különböző módszert foglalhat magában, mint például a funkcionális tesztek, a tartóssági tesztek vagy a környezeti tesztek.

A mérés és a tesztelés közötti fő különbségek:

• Célok: A mérés elsődleges célja a termékjellemzők számszerűsítése, míg a tesztelés célja a termék átfogó minőségének és megbízhatóságának biztosítása.
• Módszerek: A mérés jellemzően egyszerűbb, specifikus módszereket alkalmaz, míg a tesztelés összetettebb, sokrétű technikákat foglal magában.
• Eredmények: A mérés eredménye egy számérték, míg a tesztelés eredménye egy átfogó értékelés a termék minőségéről és megfelelőségéről.
• Időzítés: A mérést általában a gyártási folyamat során vagy közvetlenül utána végzik, míg a tesztelés a fejlesztési folyamat különböző szakaszaiban és a gyártás után is történhet.

A mérés tehát a termékjellemzők számszerűsítésére, míg a tesztelés a termék átfogó vizsgálatára és minőségének biztosítására fókuszál.

A tesztberendezések ellenőrzése egy bonyolult folyamat, mely során a mért adatok segítségével megállapíthatók a tesztberendezés működési paraméterei. Ahhoz, hogy a rendszerről átfogó képet kapjunk, egy validációs sorozaton kell áthaladnunk. Ezt mutatja be a tesztberendezések validációs háromszöge. A korszerű tesztberendezések validálása három fő pilléren nyugszik: a pozicionálás, a Measurement System Analysis (MSA) és a módszertan. Ezen elemek együttesen biztosítják a mérőrendszerek megbízható és pontos működését, ami elengedhetetlen a termékminőség fenntartásához.

Pozicionálás

A pozicionálás kulcsfontosságú szerepet játszik a mérési folyamat során. A termékek funkciójának vizsgálatát kizárólag kifejezetten erre a célra előállított tesztállványokban lehet elvégezni, méghozzá az előírt mechanikai illesztés betartása mellett. A pozicionálási hibák jelentősen befolyásolhatják a mérés kimenetelét, ezért különös figyelmet kell fordítani a technikákra és eszközökre. A pozicionálás validálását dimenziómérésekkel végzik el, illetve szükség lehet az újrapozicionálásra is.

Measurement System Analysis (MSA)

Az MSA egy kísérleti és matematikai módszer. Egy strukturált folyamat, amelynek célja a mérőrendszerek teljesítményének értékelése és a mérési bizonytalanság meghatározása. Az MSA segítségével feltárhatók a mérőeszközök pontosságát és stabilitását befolyásoló tényezők, valamint azonosíthatók a fejlesztési lehetőségek.

Az MSA főbb lépései közé tartozik a mérőrendszer reprodukálhatóságának vizsgálata, a linearitás és a stabilitás ellenőrzése, valamint a mérési bizonytalanság becslése. Ezen elemzések elvégzése elengedhetetlen a mérőrendszer megfelelőségének igazolásához és a mérési eredmények megbízhatóságának biztosításához. Lényeges, hogy az MSA-hoz szükség van referenciaértékekre, illetve arra is, hogy a mérést ismételten, azonoson körülmények között többször is elvégezzék.

Használata azért nélkülözhetetlen, mert ennek segítségével állapítható meg, hogy az alkalmazott tesztrendszer jól működik, vagyis ténylegesen meg tudja ítélni, hogy a tesztelt darab jó sem. Ennek eldöntésére az akkreditált kalibrációs jegyzőkönyv nem elegendő, fontos, hogy valós körülmények között és tűrésmezőre vonatkozóan végezzék el a méréseket.

Az elvégzett mérések során az eredmények szórását és az értékek numerikus eltérését kell figyelni annak érdekében, hogy az előbbivel a rendszer bizonytalansága      utóbbival pedig a      pontossága meghatározható legyen     . Ez alapján a tesztberendezés lehet precíz, de nem pontos, pontos, de nem precíz, illetve precíz és pontos.

A mérésekhez elengedhetetlen egy referencia, egy etalon, ami a lehető legkisebb kiterjesztett bizonytalansággal bír és visszavezethető a nemzeti és nemzetközi standardokra. Az aranyminta azonban csakis az attributív mérések esetében alkalmazható. A legtöbb esetben a legcélravezetőbb a Gauge Study elvégzése, ennek lényege, hogy a lehető legtöbb külső tényezőt kizárva végeznek méréseket ideális és azonos körülmények között legalább 30 alkalommal. Az eredmények numerikus értékelése választ ad arra a kérdésre, hogy mekkora a bizonytalansága (Cg), illetve      a pontossága és bizonytalansága (Cgk).

Módszertan

A tesztberendezések validálása során követett módszertan jelentős mértékben befolyásolja az eredményességet. Ennek során a matematikai formulák és jelkondicionálások alkalmazása lesz a vizsgálat tárgya az MSA-val validált adathalmazon. Az egyik legjobb gyakorlat például a nyers adatok elemzése.

A best practice-ek alkalmazása szintén hozzájárul a validálás sikeréhez. Ilyen gyakorlati tanácsok lehetnek például az etalonok használata, a megfelelő mintanagyság kiválasztása vagy a környezeti feltételek kontrollja. Ezen irányelvek követése biztosítja, hogy a mérőrendszer validálása a legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően történjen.

A tesztberendezés validációs háromszöge - a pozicionálás, az MSA és a módszertan - együttesen garantálja a mérőrendszerek megbízható működését. Ezen elemek harmonikus alkalmazása elengedhetetlen a termékminőség biztosításához és a vevői elvárások teljesítéséhez az autóiparban.

Bízza profikra a tesztelést! A ProDSP berendezései magas minőségben végzik el a rájuk bízott feladatokat, ami végső soron sokkal pontosabb termékekhez és gazdasági gyarapodáshoz vezet. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és segítünk létrehozni azokat a berendezéseket, amelyekre szüksége van az előre lepéshez!